Szaúd-Arábia–Pakisztán–Törökország három kimagaslóan nagy katonai erővel és hadsereggel rendelkező ország (melyek közül az egyik [Pakisztán] ráadásul atomnagyhatalom is) védelmi paktumot kötöttek egymással, amivel létrejött egy „iszlám NATO” a világ harmadik legnagyobb katonai összefogása.

Szaúd-Arábia, Pakisztán és Törökország 2026. augusztus 7-én Mekkában aláírták a mekkai közös védelmi megállapodást. A dokumentumot Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg, Recep Tayyip Erdoğan török ​​elnök és Sehbáz Saríf pakisztáni miniszterelnök látta el kézjegyével.

A megállapodás kimondja, hogy az egyik tagot ért fegyveres támadást mindhárom országot ért támadásnak kell tekinteni, így koncepcióját tekintve hasonlít a NATO kollektív védelmi elvéhez. A paktum kiterjed a hírszerzési információk megosztására, a közös hadgyakorlatokra, a védelmi technológiai együttműködésre és a szorosabb stratégiai összehangolásra is. A megállapodás a 2025. szeptember 17-én aláírt pakisztáni–szaúdi stratégiai kölcsönös védelmi egyezményre épül, amelyhez most Törökország csatlakozott harmadik félként.

Mekka, 2026 augusztus 7. (Recep Tayyip Erdogan, Mohammed bin Salman és Shehbaz Sharif)

Mit jelenthet ez a jövőre nézve? Szaúd-Arábia pénzügyi erőt biztosít, Pakisztán a világ egyik legnagyobb hadseregével és az iszlám világ egyetlen nukleáris arzenáljával rendelkezik, Törökország pedig fejlett hadiiparral és NATO-szintű katonai tapasztalattal járul hozzá a szövetséghez. Ez a kombináció jelentősen erősítheti a katonai együttműködést, és növelheti az országok befolyását a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában. A három kormány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a szövetség védelmi jellegű, célja nem konfliktusok szítása vagy a meglévő szövetségek kiváltása.

Csatlakoznak-e más iszlám országok is? Elemzők szerint olyan nemzetek, mint Katar, Azerbajdzsán, Jordánia és egyes Öböl-menti államok a jövőben fontolóra vehetik a szorosabb biztonsági együttműködést. Ugyanakkor azok az országok, amelyek eltérő stratégiai prioritásokkal rendelkeznek – például az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Indonézia vagy Malajzia –, dönthetnek úgy, hogy kimaradnak egy ilyen paktumból. Bár sok kommentátor „iszlám NATO”-ként emlegeti a szövetséget, hivatalosan nem így határozzák meg; hogy a kezdeményezés szélesebb körű katonai szövetséggé bővül-e, az a jövőbeli regionális politikai fejleményektől és biztonsági kihívásoktól függ majd.

Akárhogyan is, de a szövetségkötés aláírásával megszületett a Föld harmadik katonai-nagyhatalmi pólusa. Az első (és ma már a legerősebb) a Kínai-orosz-észak-koreai-iráni katonai szövetség, a második a NATO és a harmadik pedig a most létrejött iszlám összefogás.

A héten került a hazai mozikba Christopher Nolan sokak által nagyon várt kalandfilmje az Odüsszeia (The Odyssey), mely Homérosz ókori eposzát dolgozza fel. A sztorit mindannyian jól ismerjük iskolai tanulmányainkból: Ithaka szigetének királya Odüsszeusz részt vesz Trója ostromában (a görög poliszok egyesített seregeiben harcolva) majd (a falovas trükk után, mellyel a görögök beveszik a várost) kalandos úton tér vissza népéhez. Nolan meseszerűen oldotta meg a filmes megvalósítást szörnyekkel, óriás emberekkel, különleges lényekkel de nagyjából követve Homérosz művének cselekményét. Főszerepekben: Matt Damon, Tom Holland, Anne Hathaway, Zendaya, Charlize Theron és Lupita Nyong'o.

Ami elsőre feltűnhet és talán megrökönyödést szülhet bennünk az Szép Heléna, akit a kenyai származású fekete bőrű színésznő, Lupita Nyong'o alakít a filmben. Felvetődhet bennünk a kérdés: lehetett Szép Heléna fekete?

Nos a rövid válasz: nem valószínű. Bár Szép Heléna mondai és mitológikus alak (Zeusz és Léda gyermeke), mégis görög földön jött a világra, konkrétan Lakedaimon városában (tojásból kikelve, mivel Zeusz hattyú képében ejtette teherbe Lédát). Házastársa is görög volt: Menelaosz spártai király. Így tehét görög nyelven beszélt, görögök közt élt és az írások is görögként említik, sehol nem emelve ki, hogy legendás szépségén kívül eltért volna a többeiktől. Sőt, ami azt illeti az Íliászban "hókarú" jelzővel jelenik, meg utalva fehér bőrére (ami akkoriban a szépség és előkelő származás fontos "kelléke" volt). Nos Lupita Nyong'o külsejére sok minden mondható (mert valóban nagyon szép nő), de hogy hófehér karja és bőre lenne az semmiképp nem.

Szép Helénának egyébként jelentős szerepe volt a trójai ellen meginduló háborúban is, hiszen bár férjnél volt mégis összeszűrte a levet az egyik trójai herceggel Parisszal, akivel aztán meg is szökött Trójába. A feldühödött és bosszúra szomjas felszarvazatott spártai király aztán minden görög városállamot támadásra hívott Trója ellen. A folytatást ismerjük: a hatalmas görög sereg sok-sok évnyi ostrom után csellel de bevette végül a hatalmas várat (és várost). 

Nem tudjuk miért döntött Nolan egy színesbőrű színésznő mellett a sok gyönyörű fehér bőrű színésznői túlkínálat megfontolása helyett (sokan a PC-t [Political Correct] emlegetik), de az biztos, hogy ezzel jelentős vitákat generált. 

Az iráni felkelők, akik az 1989 óta hatalmon lévő Ali Hámenei ajatollah (egyházi és világi vezető) uralma és rendszere ellen tüntetnek december vége óta a Pahlavi barmigarde (Pahlavi visszatér) című dalt énekelve folytatják lázadásukat.

A dal egész Iránban elterjedt és azt fejezi ki, amit az egész mozgalom is: lerázni a 47 éve hatalom lévő iszlamista rezsimet és visszahozni 1979 előtti világi berendezkedést Iránban. Ez utóbbit az 1979-ben elűzött (és 1980-ban meghalt) Mohammad Reza Pahlavi sah Amerikában élő 65 esztendős fia: Reza Pahlavi jelképezi.

Az utcai tüntetések és demonstrációk 2025 december 28-án kezdődtek a fővárosban Teheránban és mára közel 200 iráni városra terjedtek már át. A rezsim korlátozni próbálja az internetet Iránban és az információk kiszivárgását is a tüntetések méreteiről illetve a hatóságok fellépéseiről (melyek már most több száz áldozatnál járnak). Ennek dacára azért hellyel-közzel kerülnek ki felvételek a sok ezres tüntetésekről és például a forradalmi-dal népszerűségéről. 

Tehereáni tüntetés a Hámenei-rezsim ellen. Forrás: wncri.org

Az előadó: Shervin Hajipour 28 éves népszerű iráni énekes, aki Baraye című lemezével a 2022-es tüntetések idején lett országosan ismert és közkedvelt (és nem csak Iránban). A 2022-es zavargások egyébként a 22 esztendős Mahsza Amíni agyonverése miatt törtek ki 2022 szeptember 16-án, mert aznap az iráni erkölcsrendőrség a Gasht-e Ershad nem találta megfelelőnek a lány hidzsáb-viselését, vagyis szerintük nem takarta el megfelelően a haját, így annyira súlyosan megverték, hogy később belehalt sérüléseibe.

Ali Hámenei és mögötte a képen nagy elődje: Homeini. Forrás: euronews.com

December 28-án Irán népe újra fellázadt a rezsim (és túlkapásai) ellen és a tüntetések országszerte azóta is tartanak. Bár 1979-ben Homeini ajatollah még az egész perzsa népet maga mögött tudva vette át a hatalmat és alakította át Iránt egy síita iszlamista (teokratikus) rendszerré (a sah korábbi, nyugat-barát és világias berendezkedését lecserélve), mára az embereknek elegük lett a mindent uraló vallásos köntösbe bújtatott elnyomásból és szabadságra vágynak. Ezt testesíti meg az elűzött sah fia vagyis a visszatérés a régi berendezkedéshez.

Irán napjainkban nehéz helyzetben van: fogytán vízkészlete és alacsony az életszínvonal is, részben a nemzetközi elszigeteltség miatt. Utóbbit a folyton nyugat-ellenes kirohanásai és titkos atomprogramja miatt maga az ajatollah érte el Irán számára.

Utcai tüntetés Iránban. Forrás: al-monitor.com

A dal ma újra a szabadságvágyat szimbolizálja Iránban. Sokszor elhangzó kulcsmondata: In akharin nabarde, Pahlavi barmigarde! — Ez az utolsó csata, Pahlavi visszatér! .... Úgy legyen! Irán népe nagyon megérdemelné már a szabadságot!

Gyakran szerepelnek a közbeszédben a tanárfizetések és a kormány is sűrűn foglalkozik a témával, rendszeresen bejelentve emeléseket a számukra. Mert hogy az a szöveg, hogy a tanárok, vagyis a nemzet napszámosai (ahogyan Eötvös József báró fogalmazott) keveset keresnek. Nos végeztem egy kis kutatómunkát a baráti körömben, mert hogy öt azaz 5 tanár ismerősöm is van és további hármat is megkérdeztem, akik közvetve állnak csak velem kapcsolatban és a következőre jutottam. ("Bérfeltáró cikk" következik a 148 ezres hazai tanártársadalom kereseti viszonyairól.)

A tanári fizetések egy rendkívül széles skálán mozognak. Van gyakornok, pedagógus-1, pedagógus-2, mestertanár és kutató-tanár besorolás. A fizetések összegét legnagyobbrészt ez határozza meg, illetve egy bértábla melyben további három tényező a döntő: mióta tanít az illető, főiskolai vagy egyetemi a végzettsége illetve hogy osztákyfőnök e. Nézzük a két szélsőséget: egy pályakezdő tanár ismerősöm (aki most került ki az egyetemről) 360-380 ezer forintot visz haza, míg egy másik 60 éves barátom, aki már több mint 30 éve tanít gimnáziumban (és mestertanár besorolású) megkapja a másfél milliós nettó fizetést. Ő viszont osztályfőnök és munkaközösség-vezető is (ami újabb pluszokat jelent). Egyébként plusz az is, ha valaki olyan szakot tanít mely "hiány-szak" például informatika tanár az illető. (Az osztályfőnöki pótlék kb nettó 40 ezer, a hiányszak-pótlék pedig nettó 30 ezer növekményt jelent egyébként. Ha valaki mindkettő, akkor 70 ezerrel többet vihet haza.)  

Ha egy konkrét esetet veszünk: a legjobb barátom (akivel szinte gyermekkorunk óta vagyunk összenőve) jelenleg 50 éves, de csak 15 éve tanít egyetemi végzettséggel, viszont nem osztályfőnök (nem hiányszakmás), kereken 460 ezer Ft nettót visz haza. Saját szememmel láttam a fizetési papírját. EZ valóban méltatlan egy egyetemi diplomáshoz, aki elmúlt 50 éves és 15 éven dolgozik a pályán. Ám az a helyzet hogy ő jelenti a kisebbséget. Állítása szerint abban a fővárosi gimnáziumban ahol ő dolgozik, a 30 tanár közül csak 5-6 keres ennyit vagy kevesebbat, a többiek sokkal többet, mert zömében mestertanárok, akik az 1 milliós fizu környékén járnak (nettóban).  

Tehát az összegzés: a magyarországi tanárok kb 360 ezer és 1,5 millió között keresnek, de csak kb egyharmaduk számára kellene biztosítani a béremelést, mert ők vannak nagyon lemaradva. Körülbelül a tanár társadalom 25-30 százalékának vagyis a 148 ezer magyar tanárból 38-40 ezer pedagógusnak. 

Kérdezem én: egy ma 1,5 millió nettót kereső mestertanár miért kapjon még további béremelést, amikor van kollégája aki kb ugyanazért a munkáért csak alig 300-400 ezret visz haza? Nem úgy volna igazságos, ha közelítenénk a fizetéseket?

Az igazságosság elve EZT követelné és ezt nem csak én gondolom így. Az említett 8-10 tanárra kiterjedő házi kövzélemény-kutatásom is ezt az eredményt hozta. Ha ma egy fiatal arra adja a fejét, hogy tanár legyen 350 ezerért de csak 25 - 30 év múlva érheti el az 1 milliós fizetést, akkor miért válllaná azt az egészet? Hogyan lesz a jövőben tanár utánpótlás ebben az országban? 

Venezuela szombat hajnalban (2026 január 3-án) történt amerikai megtámadása alighanem végkép bebizonyította azt amit a biztonságpolitikai szakemberek már egy ideje hajtogatnak: mégpedig hogy egy teljesen új biztonságpolitikai korszak hajnalán vagyunk. A hidegháborút 1991-től (a Szovjetunió felbomlásától) egy átmeneti korszak követte 2014-ig, amikor a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország újra világhatalomként pozicionálva magát megtámadta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet. Megkezdődött egy új biztonságpolitikai korszak, mely azonban csak mostanra, 2025-re vált teljessé. Ez pedig nevezhetjük akár tripoláris világrendnek is.

Amerikai támadás Forte Tiuna (caracasi katonai komplexum) ellen. 2026.01.03. Forrás: themoscowtimes.com

Mit jelent a "tripoláris világrend"? Három katonai nagyhatalom uralmát a bolygón: Kína, Oroszország és az Egyesült Államok teljhatalmát minden más ország felett. Oroszország megszerzi Ukrajnát, Kína Tajvant, Amerika pedig Grönlandot és mindhármat olyan országokat támadnak meg, amilyeneket csak akarnak (az említetteken túlmenően is). És meg is teszik, figyeljünk csak a külpolitikiai hírekre. Megteszik, mert megtehetik, mivel nincs senki és semmi, ami megállíthatná őket.  

Korábban 1945 és 1991 között a hidegháború évei alatt a világ biztonságpolitikai rendje két egyenértékű hatalmi tömb érzékeny egyensúlyán nyugodott: az USA és a Szovjetunió bipoláris világrendjén. Mindkét nagyhatalom egy-egy hozzá hűséges szövetségi rendszerrel rendelkezett (NATO, Varsó Szerződés), melyekkel kölcsönösen előnyös érdekkapcsolatok mentén poltizált. Mára ez a rendszer teljesen átalakult: már három világhatalmi pólus létezik, melyeknek nincs szükségük szövetségi rendszerekre legfeljebb hűbéres államokra. A Trump vezette USA számára terhes a mindenbe belekotyogó Európa és Kína sem szövetségeseket hanem alávetett államokat keres nem beszélve Oroszországról, melynek kapcsolata Belorussziával vagy Kazahsztánnal jól szemlélteti a hűbéres rendszer lényegét.

Az alávetett csatlakozó állam szolgálja hűbérurát (Trumpot, Putyint és Hszit) de nem szól bele annak döntéseibe. Ez az a rendszer mely jelenleg kialakulóban van és amely három világhatalom számára tartigat csak igazi előnyöket. Itt vetődik fel a kérdés: mi lesz ebben a rendszerben Európával? A válasz: amilyen utat választ magának. Az egyik lehetőség, hogy államai külön-külön csatlakoznak az egyes hatalmi pólusokhoz (ki amelyikhez akar és amelyik fogadni halnadó). Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország is régen a világ tudtára adta már, hogy mely államokat lát szívesen a maga hűbéri rendszerében. Van azonban egy másik út is Európa előtt: az, hogy egységes marad és felemelkedik egy önálló negyedik hatalmi pólusnak, mely egyenértékű Kínával, az Egyesült Államkokkal és Oroszországgal. 

Európának megvannak az adottságai ahhoz, hogy negyedik erővé váljon, főleg ha a gazdasági mutatókat nézzük például a nominális GDP-t (és a lakosságszámot):

• USA GDP: 30,6 billió USD, 0,35 milliárd lakos
• Európai Unió GDP: 21,1 billió USD, 0,45 milliárd lakos
• Kína GDP: 19,4 billió USD, 1,5 milliárd lakos
• Oroszország: 2,54 billió USD, 0,15 milliárd lakos

A gond sokkal inkább az egységgel, a rugalmassággal és a közös katonai erővel van, mely három tényező az Európai Unió esetében a leggyengébb. Körülményesek a döntési mechanizmusok és nincs közös európai ütőképes katonai erő sem. Ráadásul a három nagyhatalom minden elkövet azért, hogy Európa a már említett első utat válassza vagyis államonként csatlakozzon valamelyik hatalmi pólushoz afféle hűbéresként. A magyar kormány el is fogadja ezt, lépéseket téve mind az amerikai, mind az orosz (sőt kínai) hűbér felé. Az hogy végül egy Puerto Rico egy Belorusszia vagy éppen egy Mongólia válik belőlünk nem igazán rajtunk múlik, már ha valóban erre az útra lépünk. 

Az új világrend tehát körvonalazódni látszódik, a három katonai nagyhatalom megkezdte a maga különutas hódításait és befolyási övezeteinek erőszakos kialakításait. Venezuela elnökét, Nicolás Maduro elnököt (a feleségével együtt) amerikai Delta Force egységek rabolták el, Venezuela új pályára kényszerítése megkezdődött. Következik Grönland és Tajvan?

A 2025-ös esztendő zárásaként, szilveszter napján érdemes megállni egy pillanatra, összegzést tenni a rendszerről melyben élni vagyunk kénytelenek. A 2010 óta folyamatos Fidesz kormányzást lehet többféle módon is értékelni, de a tényeket kikerülni nagyon nehéz. Ezek között pedig kimagasló jelentőségű, hogy most 2025 utolsó napjaiban azt mondhatjuk el, hogy Európa utolsó országai között vagyunk. Az utolsó hely gazdasági mutatókban, a forint árfolyamában, az rekord-összegű államadósságban és leginkább a magyar oktatás illetve egészségügy színvonalában érhető tetten. Mindezekben pedig a Fidesz-vezetésnek bajos másra mutogatnia. De melyek a NER legfőbb bűnei?

Forrás: thinkadvisor.com

1.Egy oligarchikus autokrata rendszer létrehozása és működtetése Magyarországon

Nem véletlenül került a legelső helyre, mivel a Fidesz által teremtett autokrácia és oligarcha-berendezkedés adja meg a NER kereteit már 15 éve. Pedig 2010-ben egy demokratikus berendezkedést "örököltek" melyet fokozatosan alakítottak áll, törvényekkel és alkotmány módosításokkal. Mára az országgyűlés bio-díszletté vált ezeknek köszönhetően, nincs megfelelő választási törvényünk, eltűntek a demokratikus fékek-ellensúlyok és polipszerűen ölel át mindent legfelülről a központi vezérlés. A közbeszerzések és minden politikai hatalom a Fidesz-közeli oligarchák kezében van és csak a nagy Fidesz-klánok könyvelhetnek el mesés vagyon-gyarapodásokat.

2.A korrupció és állami tolvajlás mindent átható és tönkretevő mértéke

A legutolsó komolyabb eset az MNB ügy volt, amikor a Magyar Nemzeti Bankból fél milliárd forint tűnt el, melyet 2025 tavaszán a Magyar Állami Számvevőszék vett észre.  (Önmagában meglepő, hogy az ÁSZ közzé tudta/merte ezt tenni. Gondolom a következő lépés majd az Állami Számvevőszék kiiktatása lesz a hatalom számára, főleg ha nyernek 2026-ban.) Az egész felháborító lopást azóta sem vizsgálták ki. A Transparency International 2025 februárjában Európa legkorruptabb országnak minősítette hazánkat (miként előtte minden évben 2022-től ugyanz ez eredmény jött ki a TI-nél). 

3.Európától elszakadás és az EU-s pénzek Brüsszelben hagyása

Az Orbán-kormányok viszonya Európa többi országával 2010 óta romlik folyamatosan. Sovány vigasz ehhez az általuk hangoztatott érv, mely szerint a nagyhatalmakkal és egyéb országokkal (baráti diktatúrákkal) viszont kimondottan jó viszonyt építettek ki (Trump Amerikája, Putyin Oroszországa mellett az iráni rezsim, Észak-Korea, Erdogan Törökországa, Kazahsztán ... stb). Ennek egyik következménye, hogy az EU 2022 decembere óta már nem folyósítja a támogatásokat, így eddig összesen 21 milliárdot eurót vesztettünk. (Ebből 1 milliárd veszett el végleg, 20 milliárd euro elvben még menthető, ha 2026-ban például új kormányunk lenne.)

4.Orosz érdekeknak való alárendeltség és az orosz titkosszolgálatok behívása 

Nehezen magyarázható vagy érthető meg az Orbán-kormányok és Vlagyimir Putyin egyre szorosabb kapcsolata, mely mára szervilis (szolgai) orosz érdekek alá sorolta Magyarországot. Ennek keretében az orosz titkosszolgálatok (például SVR, GRU, FSZB) jelenhettek meg hazánkban (a kormányzatban is). Az orosz érdedek ilyen mértékű kiszolgálása a nemzetközi térben Magyarország kiközösítettségét eredményezte és a legkevsébé sem szolgálta a magyarok érdekeit.  

5.A magyar oktatás és egészségügy lezüllesztése

Európában egyedülállóan rossz a magyar egészségügy helyzete: kórházaink felszereltsége, állapota, a várólisták hosszúsága, az egészségügyi intézmények eladósodottsága és az egészségügyben dolgozók túlterheltsége illetve alulfizetettsége. Mindehhez társul az oktatás problémája, mely szoros politikai irányítása alá tartozik és mely nem képezi innováció célterületét évek óta. Beszédes, hogy miközben szinte minden európai ország rendelkezik oktatási és egészségügyi minisztériummal, nálunk mindkét terület be van sorolva a rendőrminisztérium (BM) alá. 

Ha lehet plusz 1 dolog, akkor az a magyarországi gyermekotthonokban kialakult állapotok felelőssége, mely szintén a NER-t terheli. A Szőlő utcai botrány és a "Zsolti bácsi" ügy mély lenyomata az erkölcsileg, morálisan teljesen leépült, korhadó jelenlegi rendszernek. 

A wikiszotar.hu oldal szerint az "objektíve" szó jelentése: tárgyilagosan, elfogulatlanul, igazságosan és nyugodtan megnyilvánulni, kommunikálni vagy írni. Mi más is lehetne egy közéleti (és nem propaganda) blognak tökéletesebb cél és név ennél. Közéleti témákról filmekről és külpolitikai eseményekről tervezek tehát írni mégpedig objektíven. []

Ha írnál nekem: drhessler0@gmail.com